A szívem kitépi a nyomor,ami itt van,
záporoznak a könnyeim,nem sokáig bírtam,
öszekuporodva a szobàmba csak sírtam,
nehéz kimondani,de ez sajnos így van,
mikor halok meg,mikor raknak sírba?,
elhagyom az életem,ahogy meg van írva,
az összes birka,az országházba halmoz,
minden egyes alkalommal kibaszott sok szart hoz,
vágod a falhoz,amit eddig teremtettél,
mindenki király,sajnos csak te nem lettél,
próbálj meg visszahozni,mindent,amit elengedtél,
emlékezz vissza,arra,amit elfeledtél,
csakis a jótól remélj,abba van a remény,
és ne mérget egyél,hanem gondolj másra,
ha nem tudsz mire,az összetartásra,
legyél egy kicsivel bátrabb,
meglátod,az élet már is másabb.
By: ZeroX